Kettő évvel az első futóversenyem után (XXI. MMM), hiába unszolt szinte a teljes sportolói környezetem, még mindig a tízes távon indultam.
A csúcsnak mondott formám októberben volt Bagodban. A sebességből kissé visszavettem, viszont már azóta tudatosan mentek a dombos edzések, és a résztávozást ha nem túl gyakran is, de gyakoroltam.
A november 25-én tartott "főpróbán" megfutottam egyedül a tavalyi verseny eredményemet (45.04). Ez végülis jó, de akkor nem örültem túlságosan, jobbra számítottam.
December 23-án reggeli úszás után pár órával tartott felmérőn 44.22-t produkáltam, ami már biztatóbb volt. Ezzel viszont az aktív felkészülés véget is ért. A dombmászásaimmal elégedett voltam, és végre a lejtőkön is tudtam gyorsulni, már bátrabban "repülök a mélybe".
A mezőny erősnek ígérkezett, minden tavalyi ellenfelem rajthoz állt, pluszban Lakatos Roli sérülésből visszatérve is a rövid távra nevezett. Meg is beszéltük, hogy hasonló tempónk lesz (és úgy is lett).
Az időjárás kifejezetten enyhe volt 5 'C környékén. Sajnos kicsit túl is öltöztem.
Ezúttal nem bíztam a véletlenre és az udvariaskodásra a rajt pozíciót, Korpa és Roli mellett álltam az első sorban.
9 órakor huszonharmadszor is elindult a hegyimaraton, rekordlétszámú, ~590 indulóval.
Az első sík kilóméteren szépen megindultunk (3.56), a sparig tömegesen, aztán ahogy lenni szokott, a Becsali szakasz máris elvégezte az első nagy szűrést. Ott láttam utoljára Bicsut és Bendzsit, az lett volna a meglepetés, ha nem lépnek meg.
A második vonal kb 10 embere viszont stabilan haladt, a tempót Roli diktálta elöl, kegyetlenül. Tudtam tartani magam, a jól bejáratott emelkedő első felében most először produkáltam 5 perc alatti kilómétert, a második szakasz is csak 8 másodperccel haladta meg azt.
Lehet, hogy nem látszik az arcomon, de Becsali az egyik kedvenc szakaszom (előttem egy legenda) :)
15 perc volt a cél a TV toronynál, ami nagyjából sikerült is. Ekkor a hetedik voltam a sorban, de tudtam, hogy Korpa és két másik srác a 24-et futják, tehát bizakodtam.
A Panoráma út kavicsosát ezúttal sáros-jeges réteg is borította helyenként, figyelni kellett nagyon. Gyakran mentem kerülőben a külső, de legalább szárazabb ívre ezért. Valamelyest tudtam közeledni Rolihoz, az oda tervezett 3.45' tempót hoztam az alsóerdei útig (na ezt kellene 3.00'-ra faragni).
A bringaúton éreztem először igazán a fáradtságot, és ekkor ért utol Devecseri Bálint. Azonnal tisztáztam vele, hogy 24-et fut, ettől kissé megnyugodtam. Jobb is volt, hogy beállt elém, kellett a motíváció, róla már nem szakadhattam le. Neki is köszönhető, hogy a Jánkára kaptató erős rész 4.39 alatt sikerült.
A Hosszú-Jánka hullámvasútját elvileg szeretem, de innen már fáradtan meneteltem, a legutóbbi edzésem tempójával, 4.00' környékén.
A Mátyás Király utcán lerohanva szinte véget is ért a verseny számomra. Roli kb. 150 méterre távolodott, az utánam következő (mint kiderült, Fülöp Álmos volt), legalább 200 méterre mögöttem. Nem volt miért küzdenem. Vagyis igen, a minél jobb időeredményért, de ez csak a nyomdánál, pihenőfázis közben jutott el a tudatomig.
Ha lett volna egy üldözőm, megtoltam volna erősebben a végét, bár laza galoppban is 4.05'-tel haladtam.
43 perc 15 másodperc hivatalos idővel teljesítettem a távot. Majdnem kettő percet javítottam a tavalyi eredményen, ami abszolút negyedik, korcsoportos harmadik helyezésre volt elegendő. Teljesen elégedett vagyok ezzel, a dobogó alsó fokát július óta gyakorlatilag minden versenyen kibéreltem.
A képen a korosztályos dobogó női és férfi helyezettjei
Bizony, van hova fejlődni még ezen a távon is, de egy év múlva már jó eséllyel engedni fogok a nyomásnak, és hosszabb (ha nem a leghosszabb) távon indulok majd.